A kézbesítési vélelemről

Mindenkinek szeretném a figyelmébe ajánlani, hogy a postai küldeményeket nem lehet „lazán” kezelni, a postás által a levélszekrénybe dobott értesítőt érdemes elolvasni, a küldemény átvételével kapcsolatos tájékoztatást komolyan kell venni, és az ajánlott levelet a megjelölt helyen és időben át kell venni.
Sok ügyfél fordul ügyvédhez azzal, hogy a legjobb tudomása szerint semmilyen eljárás nem volt ellene folyamatban, soha nem kapott sehonnan hivatalos iratot vagy felhívást, ehhez képest a végrehajtó inkasszózta a bankszámláját, végrehajtási jogot jegyeztetett az ingatlanára vagy lefoglalta a gépkocsiját.
Lehetséges, hogy valakit „csak úgy” ilyen kellemetlen meglepetés érjen? A válasz igen, a tájékozatlan ügyfél pedig az ún. „kézbesítési vélelem” folytán kerülhet abba a bonyolult jogi helyzetbe, amely a postai küldeményekkel kapcsolatos odafigyeléssel elkerülhető, de mindenképpen egyszerűbb és költségkímélőbb módon rendezhető lett volna.
Ha ezekben az ügyfelek szerint váratlan és érthetetlen helyzetekben az ügyvéd beszerzi a vonatkozó iratokat, azonnal kiderül, hogy a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot (izetési meghagyás, ítélet, bírság) több alkalommal is megpróbálták kézbesíteni, a címzett azonban postai értesítés ellenére sem vette át a leveleit, azért mert erre nem volt módja, vagy egyszerűen nem figyelt oda a postai értesítésre, esetleg hosszú idő óta már nem is lakott a bejelentett lakcímén.
A rossz hír, hogy a postai úton megküldött levelek a vonatkozó jogi szabályozás értelmében kézbesítettnek minősülnek! Hogyan is?
A válasz a kézbesítési vélelem jogintézménye. Az intézmény mind a peren kívüli, mind a peres eljárásokban, de a közigazgatási eljársokban is létezik. A lényege az, hogy ha a küldemény átvételét a címzett megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni az iratot, ha pedig a feladóhoz postai “nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a címzettől a küldemény, akkor az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
A kézbesítési vélelem beálltával elindulnak a határidők (ellentmondási, fellebbezési, nyilatkozattételi határidők), melyek lejártát követően a marasztaló határozat (fizetési meghagyás, ítélet, felhívás, bírság) jogerős és végrehajtható lesz.
Több mint kellemetlen, ha mindezt egy végrehajtói intézkedésből tudjuk meg, ezért mindenkinek a figyelmébe ajánlom, hogy vegye komolyan, olvassa, kövesse a postaládájában lévő hivatalos küldeményről szóló értesítést.
Bizonyos esetekben a kézbesítési vélelmet meg lehet dönteni, és el lehet érni, hogy a címzetthez menthető okból el nem jutott hivatalos küldemény ismételten megküldésre kerüljön, főszabályként azonban önhibának minősül, ha a címzett értesítés ellenére nem veszi át a postai küldemémyeit, vagy nem gondoskodik a részére szóló küldeményeknek a nyilvántartásokban szereplő lakcímén történő átvételéről.
A kézbesítési vélelem megdöntésével kapcsolatos lehetőségekről egy következő bejegyzésben fogok rövid tájékoztatást adni. A kézbesítési vélelem megdöntésével kapcsolatos, igencsak „macerás” eljárás helyett mindenkinek azt ajánlom, hogy alaposan figyeljen oda a postai küldeményekre.